Az indukciós készülékek fejlesztésével párhuzamosan, feladat lett a „villamos fény osztásának” megoldása is. A villamosenergia első nagyobb mértékű szétosztása indukciós készülékek igénybevételével Lucien Gaulard és John Dixon Gibbs nevéhez fűződik. 1883-ban mutatták be ún. szekundergenerátoros rendszerüket. Megoldásuk azonban, amelyet a Torinói Kiállításon is bemutattak 1884-ben, nem bizonyult önszabályozónak.
Itt ismerte fel Bláthy Ottó Titusz a rendszer gyengéit. Értékelése után a már korábban megkezdett Ganz-gyári kísérletek felgyorsultak. 1885. január 2-án Zipernowsky Károly és Déri Miksa szabadalmat jelentett be „Párhuzamos kapcsolású, tetszőleges áttételű induktorokon alapuló áramelosztó rendszer” címmel. Indukciós készülékük azonban még nyitott vasmagú volt.
A rendszer végleges kialakítása 1885. március 2-án született meg Zipernowsky, Déri és Bláthy „Újítás elektromos áramok transzformálására szolgáló indukciós készülékeken” c. szabadalom benyújtásával, amely először nevezte meg a zárt vasmagos transzformátort és részletezte szerkezeti kialakítását.
A gyakorlatban 1885-ben a Budapesti Országos Kiállításon mutatták be és ezután indult napjainkig tartó világhódító útjára.
Tudósok, feltalálók, mérnökök
Bláthy Ottó Titusz
(1860-1939), gépészmérnök
1882-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a bécsi műegyetemen. Egy éves gyakornokoskodás után 1883. július 1-jén gépszerkesztőként a Ganz és Társa villamos osztálya alkalmazta. Az elektrotechnikát öntevékenyen tanulmányozva felismerte a mágneses Ohm-törvény gyakorlati alkalmazásának lehetőségét. Elsőként tudott mágneses köröket méretezni, így már 1883-ban előnyösen átalakította a gyár egyenáramú gépeit.
Első szabadalma az önműködő higanyos feszültségszabályozó volt. Déri Miksával és Zipernowsky Károllyal megalkották a transzformátorra alapozott új áramelosztó rendszert, amely a mai napig az elektrotechnika egyik legfontosabb találmánya. A transzformátor zárt vasmagos kivitele Bláthy ötlete volt.
Bláthy élete végéig hű maradt a Ganz céghez, évtizedeken keresztül meghatározó műszaki egyénisége volt. Száznál több szabadalma a villamos gépek és készülékek gyártásához kapcsolódik. 1889-ben hozták forgalomba indukciós fogyasztásmérőit és még ma is sok háztartásban lényegét tekintve ugyanolyan szerkezet működik, mint amelyet Bláthy megalkotott. A 20. század elején megindult magyar turbógenerátor gyártás ugyancsak az ő nevéhez fűződik. Gépeinek kiváló üzembiztossága mellett csúcsteljesítményű transzformátorok és generátorok tervezésére is vállalkozott.
Bláthy igazi polihisztor volt. A 19. század végén őt tartották a sakkfeladványok legzseniálisabb kombinálójának és fejszámolás nagymesterének. Kiváló nyelvérzéke volt, a németen kívül olasz, angol és francia nyelveket is jól beszélte. Fiatalabb korában nagy kedvelője volt a kerékpározásnak. Az autó megjelenésekor az autósport felé fordult érdeklődése, s az Autóklub alelnöke lett. Lelkes kutyabarát és sikeres uszkártenyésztőként több díjat is nyert.
Életében számos kitüntetésben részesült, a budapesti és a bécsi műegyetem tiszteletbeli doktorának, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának választotta. Az olasz király a Corona d’Italia-rendjel tiszti keresztjével tüntette ki. Ganz-gyári félszázados jubileuma alkalmával a magyar kormány 1933-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület díjat nevezett el róla.
Déri Miksa
(1854– 1938) vízépítőmérnök
1882-től Zipernowsky Károly munkatársa a Ganz-gyár villamos osztályán. Első közös szabadalmuk egy „Öndelejező váltakozóáramú gép”. Ezt a típust alkalmazták a Nemzeti Színház 1000 izzólámpából álló világításának táplálására is. 1883-tól Bécsben dolgozott, mint a Ganz-gyár villamos osztályának ausztriai képviselője. 1889-től 1896-ig a bécsi Internationale Electricitats-Gesellschaft vezető igazgatója lett. Ő építette és rendezte be a vállalat bécsi villamos erőművét.
Zipernowsky Károllyal és Bláthy Ottó Titusszal 1885-ben közösen szabadalmaztatták a transzformátort, valamint az új váltakozóáramú elosztórendszert, melyet a gyakorlatban is megvalósítottak, s a hozzá szükséges berendezéseket teljes sikerrel üzembe is helyezték.
Déri 1903-ban fejlesztette ki kétkeferendszerű egyfázisú repulziós motorját, amely Déri-motor néven vált ismertté.
Zipernowsky Károllyal közös találmánya az egy- és kétfázisú áramra használható egyarmatúrás (közös forgórészű) áramátalakító, melyet 1889-ben szabadalmaztattak. A géppel lehetővé vált az egyen- és a váltakozó áramú hálózatok összekapcsolása, lehetővé téve a két rendszer közötti energiacserét mindkét irányban.
Emlékére a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1959-ben Déri-díjat alapított.
Zipernowsky Károly
(1853 – 1942) gépészmérnök
Tanulmányait a gyógyszerész pályán kezdte, de érdeklődése később a műszaki tudományok, elsősorban az elektrotechnika felé fordult.
Már műegyetemi hallgatóként többször tartott gépészeti és villamossági tárgyú előadásokat. Az egyetem elvégzése után Mechwart András, a Ganz-gyár vezetője megbízta a gyár Elektrotechnikai Osztályának vezetésével. Eleinte az egyenáramú gépek és az elektromos világítás tökéletesítésével foglalkozott. Rövid időn belül elkészítette a gyár öntőműhelyének villamos világító berendezését. Később érdeklődése a váltakozó áramok előállítása és felhasználása felé fordult. Egyik legjelentősebb találmánya a Bláthy Ottó Titusszal és Déri Miksával együtt, 1885-ben szabadalmaztatott tetszőleges áttételű, zárt vasmagos transzformátor és váltakozóáramú áramelosztó rendszer párhuzamosan kapcsolt transzformátorokkal.
1893-ban a Műegyetemen felállították az önálló elektrotechnika tanszéket, melynek vezetésére Zipernowskyt kérték fel. 1910-12-ben a gépészmérnöki osztály dékánja volt. 1924-ben vonult nyugalomba, mint műegyetemi tanár.
A Magyar Tudományos Akadémia 1893-ban levelező tagjává választotta. 1905-től 33 éven át a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnökeként tevékenyen részt vett az egyesület munkájában.
Műtárgyak
Működtethető ívlámpa a kiállításban
(lelt.szám: 75.112.1, Műszaki Tanulmánytár gyűjteménye, kiállítva az Elektrotechnikai Múzeum „Töltődj fel! utazó kiállításában)
Ívlámpa szerkezet
(lelt.szám: 89.184.1, MMKM Elektrotechnikai Gyűjtemény, kiállítva az Elektrotechnikai Múzeum „Töltődj fel! utazó kiállításában)
Részlet a kiállításból
Kísérletek
Ívlámpa működés közben
Érdekességek
Egyenáramú ívlámpa működés közben az Elektrotechnikai Múzeum lépcsőházában
Körting-Mathiesen gyártmány, 42 V, 1890
(MMKM Elektrotechnikai Gyűjtemény, kiállítva az Elektrotechnikai Múzeum állandó kiállításában)
