Madárvédelem a villamos hálózatokon
A villamosenergia-piac meghatározó vállalatai óhatatlanul befolyásolják a természetes és épített környezet állapotát. Az áramszolgáltatók fokozott felelősséget éreznek azért, hogy az általuk biztosított villamos energia a lehető leghatékonyabban, a környezetet legkevésbé terhelő módon kerüljön felhasználásra.
Ma már ez a tudatosság túllépett az energetikai kérdések és feladatok körén és az energia rendszerek természetre gyakorolt hatásán túlmenően elmélyült vizsgálatokon alapuló megoldásokat kínál, illetve valósít is meg a hivatalos természetvédelemmel karöltve.
Gólyavédelem
A múlt század elején – Hermann Ottó ténykedése idején – a gólya még „magyar madárként” szerepelt a köztudatban. Azóta számuk fogyóban van és civilzációs ártalmaink rájuk leselkedő sorából a fészkelési szokásaikból fakadó áramütés a legveszélyesebb. Ennek minimalizálására dolgozták ki az emelt fészektartó kosarakat, melyek elterjedése reményt ad arra, hogy még sokáig együtt élhessünk kedvenc madarainkkal.
Kerecsensólyom védelem
Őseink nem véletlenül a Kárpát-medencében alapítottak Hazát, ez a terület volt ugyanis szent madaruk a Turul, vagy Thogrul – a kerecsen – elterjedésének nyugati határa. A sólymok – ugyan fogyatkozó számban, de itt élnek és meglepő intelligenciával használják fészkelő helyként nagyfeszültségű távvezeték oszlopainkat. Hazai állományuk fennmaradását segíti a madárvédők és a MAVIR Zrt. által rendszeresített költőláda.
Túzokvédelem
Fogyatkozó természeti értékeinket egyre több civilizációs veszélyforrás fenyegeti. Nem kivétel ez alól legnagyobb testű repülő madarunk a túzok sem, melynek jelentős európai állománya a dél-alföldi pusztákon él. Annak ellenére, hogy kultúra kerülő faj, korunk technikájával ő is a nagyfeszültségű vezetékrendszerek táján találkozik, méghozzá röptében, illetőleg áramütés formájában. Az elektromos szakemberek által a vezetékekre kifüggesztett színes és mozgó jelzők segítik a madarak térbeli tájékozódását.