Skip to content

Környezettudatosság

Madárvédelem a villamos hálózatokon

A villamosenergia-piac meghatározó vállalatai óhatatlanul befolyásolják a természetes és épített környezet állapotát. Az áramszolgáltatók fokozott felelősséget éreznek azért, hogy az általuk biztosított villamos energia a lehető leghatékonyabban, a környezetet legkevésbé terhelő módon kerüljön felhasználásra.

Ma már ez a tudatosság túllépett az energetikai kérdések és feladatok körén és az energia rendszerek természetre gyakorolt hatásán túlmenően elmélyült vizsgálatokon alapuló megoldásokat kínál, illetve valósít is meg a hivatalos természetvédelemmel karöltve.

Gólyavédelem

A múlt század elején – Hermann Ottó ténykedése idején – a gólya még „magyar madárként” szerepelt a köztudatban. Azóta számuk fogyóban van és civilzációs ártalmaink rájuk leselkedő sorából a fészkelési szokásaikból fakadó áramütés a legveszélyesebb. Ennek minimalizálására dolgozták ki az emelt fészektartó kosarakat, melyek elterjedése reményt ad arra, hogy még sokáig együtt élhessünk kedvenc madarainkkal.

A magyarországi fehérgólya-fészkek többsége a települési kisfeszültségű elektromos
hálózat oszlopaira épült. Ezek különösen esős időben válnak veszélyessé, mert
ilyenkor még nagyobb a rövidzárlat veszélye, ami nem csak a madarak életét
fenyegeti, de a fészek áramfogyasztóként is viselkedik és egész
településrészeken okozhat több órás áramszüneteket.
(Fotó: Orbán Zoltán, kép forrása:
https://www.mme.hu/golyafeszek-magasito_allvany_golyakosar)
Gólyafészek-tartó kosár
(Fotó: Orbán Zoltán, kép forrása:
https://www.mme.hu/golyafeszek-magasito_allvany_golyakosar)
A gólyakosár érintésvédelmi szempontból megfelelő távolságra (1 m) emeli a fészket a feszültség alatt lévő vezetékektől
(Fotó: Orbán Zoltán, kép forrása:
https://www.mme.hu/golyafeszek-magasito_allvany_golyakosar)

Kerecsensólyom védelem

Őseink nem véletlenül a Kárpát-medencében alapítottak Hazát, ez a terület volt ugyanis szent madaruk a Turul, vagy Thogrul – a kerecsen – elterjedésének nyugati határa. A sólymok – ugyan fogyatkozó számban, de itt élnek és meglepő intelligenciával használják fészkelő helyként nagyfeszültségű távvezeték oszlopainkat. Hazai állományuk fennmaradását segíti a madárvédők és a MAVIR Zrt. által rendszeresített költőláda.

Kerecsensólyom fészek a távvezetékoszlopon
(Fotó: Bagyura János, kép forrása:
https://www.mme.hu/golyafeszek-magasito_allvany_golyakosar)
Kerecsensólymoknak kifejlesztett költőláda webkamera képe
(Forrás: MAVIR, kép forrása:
https://www.mme.hu/golyafeszek-magasito_allvany_golyakosar)

Túzokvédelem

Fogyatkozó természeti értékeinket egyre több civilizációs veszélyforrás fenyegeti. Nem kivétel ez alól legnagyobb testű repülő madarunk a túzok sem, melynek jelentős európai állománya a dél-alföldi pusztákon él. Annak ellenére, hogy kultúra kerülő faj, korunk technikájával ő is a nagyfeszültségű vezetékrendszerek táján találkozik, méghozzá röptében, illetőleg áramütés formájában. Az elektromos szakemberek által a vezetékekre kifüggesztett színes és mozgó jelzők segítik a madarak térbeli tájékozódását.

Új típusú burkolatok (rácsos mechanizmusok) felhelyezése a szabadvezeték-hálózat függőleges oszlopkapcsolóira.
(Forrás: E.ON, https://index.hu/belfold/2020/06/04/aram_madarak_vedelem_hortobagy/)

Részlet a kiállításból

Érdekességek

A MAVIR környezeti szerepvállalása a madárvédelem területén

MAVIR ragadozómadár fészek megfigyelés