Egy felvillanyozó történet kezdetei
A legrégebben ismert természetes villamos jelenség a villám volt. Már az ókorban is ismerték a dörzselektromosságot és a mágnesességet. Észrevették, hogy a megdörzsölt borostyánkő magához vonzza az apró, könnyű tárgyakat. Azonban a villamosjelenségek komolyabb tanulmányozását, a reneszánsz nagy szellemi áramlata indította el.
Misztikus kísérletek kora
A 18. századig az elektromosság vizsgálatai csupán a titokzatos jelenségek megismétlésére, a látványos izgalmak fokozására törekedtek. Mégis, ezen látványos, már-már misztikusnak tűnő kísérletek vezettek oda, hogy a villamosság tulajdonságait megismerjék a tudósok.
Egy tudományág születése
A 18. század végére az elektromos kísérleteknek nagy lendületet adott a leideni palack feltalálása. Benjamin Franklin híres sárkány kísérlete, a villámhárító feltalálása, kísérletek a leideni palackokkal, még csak a villamosságtan minőségi (kvalitatív) vizsgálatai voltak. Azonban a fizika további fejlődéséhez már túl kellett lépni a jelenségek egyszerű leírásán, igényelte a mennyiségi (kvantitatív) méréseket és matematikai formába önthető törvényeket követelt.
Irányítsd a töltéseket!
Az első sztatikus elektromosságot adó berendezést, a dörzselektromos gépet, Otto von Guericke készítette 1660-ban, melyen később különböző módosításokat eszközöltek. Ezek eredményeként születtek meg azon, a töltésmegosztás elve alapján működő influenciagépek, melyek az elektrosztatikai kísérletek egyik – napjainkban is – kedvenc eszköze lett.
Galvánelektromosság
A 18. század végére a leideni palack és a dörzselektromos gépek feltalálásával már látványos villamos kisütéseket és intenzív fényjelenségeket is elő lehetett idézni. Azonban csak nagyon kevés töltést tudtak létrehozni, csupán néhány mikroamper áramot tudtak előállítani. Hiányzott az olyan nagyobb áramerősségű áramforrás, amely folyamatosan és hosszú ideig képes áramot szolgáltatni, s amellyel az áram jellegzetes tulajdonságait is ki lehetett mutatni. Ez az új áramforrás – a mai zseblámpaelemeink őse – a galvánelem volt, mely Alessandro Volta olasz fizikaprofesszor nevéhez fűződik.
Hódító útján az elektromosság
A 18. század elején számos természettudóst, fizikust foglalkoztatott az elektromosság és a mágnesesség közötti kapcsolat. Christian Oersted, Francois Arago, André Marie Ampère, Georg Simon Ohm kísérletei és megfogalmazott összefüggéseik, mind hozzájárultak az elektrodinamika alapjainak lerakásához. Azonban az elektromosság gyakorlati alkalmazásának tényleges kezdetét a mágneses indukció jelenségének a felismerése jelentette, mely Michael Faraday nevéhez fűződik.
Különleges fényjelenségek: az elektromos áramnak gáznemű testeken való áthaladása
A 19. század második felében már a gyakorlatban alkalmazták az elektromos áramot, a villamos motort, a dinamót. Robbanásszerűen megváltoztatta a technikai fejlődést az izzólámpa, a távíró és a telefon megjelenése is. Mindezek mellett még nem tisztázódott az elektromos áram fogalma, nem ismerték az elektront, ezért egyre több fizikust foglalkoztatott az elektromos áramnak gáznemű testeken való áthaladásával járó különleges fényjelenségek vizsgálata.
Szikrázó találmányok
A 19. században számos elektrotechnikai kísérlet egyik fontos eszköze volt Heinrich Daniel Rühmkorff találmánya a szikrainduktor, mellyel a galvánelemek néhány voltos feszültségét több százezer voltra tudták növelni. A nagyfeszültséggel végzett kísérletek nemcsak számos felfedezéshez vezettek, de lehetővé tették azok gyakorlati hasznosítását is.
Eredmények az elektrosztatika és elektrodinamika területén
Az egyik legnagyobb magyar fizikus és feltaláló, Jedlik Ányos nevéhez számos korszakalkotó találmány fűződik az elektrosztatika és elektrodinamika területéről. Habár eredményeit nem publikálta méltán tartjuk a magyar elektrotechnika úttörőjének.
A villamos fény osztása
Az indukciós készülékek fejlesztésével párhuzamosan, feladat lett a „villamos fény osztásának” megoldása is. A villamosenergia első nagyobb mértékű szétosztása indukciós készülékek igénybevételével Lucien Gaulard és John Dixon Gibbs nevéhez fűződik. Azonban áttörést Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa és Zipernowsky Károly 1885-ös szabadalmuk jelentett, mellyel megoldották a nagytávolságú energiaátvitel napjainkban is használatos váltakozóáramú áramelosztó rendszerét, párhuzamosan kapcsolt transzformátorokkal.
A Ganz-gyár Elektrotechnikai Osztálya
A Ganz Ábrahám által alapított, már a kiegyezés előtt világpiaci jelentőségű Ganz-gyár kivételes helyet foglal el a magyarországi gépgyártásban. Halála után a cég irányítását Mechwart András vette át, akinek szerepe a gyár világszínvonalat elért fejlődésében kiemelkedő fontosságú volt. 1878-ban létrehozta a vállalat Elektrotechnikai Osztályát, mellyel lerakta a hazai villamos(energia) ipar alapjait.
Akikre büszkék lehetünk
A 19. század második felében találmányok sora segítette elő az elektromosság gyakorlati felhasználását. Büszkék lehetünk arra, hogy a magyar tudósok és mérnökök, sokszor világraszóló eredményekkel járultak hozzá a fejlődéshez, ezzel elősegítve, hogy a magyar villamosenergia-ipar a világ élvonalába kerülhetett.
A kézzelfogható energia
Szinte lehetetlen elképzelni mindennapjainkat villamos energiával működő háztartási készülékek nélkül. Ma már természetes, hogy minden háztartásban megtalálhatók ezek az eszközök. Gyors elterjedésük egybeesik a villamos energia termelésének és elosztásának, valamint a biztonságos üzem feltételeinek megteremtésével.
Környezettudatosság
A villamosenergia-piac meghatározó vállalatai óhatatlanul befolyásolják a természetes és épített környezet állapotát. Az áramszolgáltatók fokozott felelősséget éreznek azért, hogy az általuk biztosított villamos energia a lehető leghatékonyabban, a környezetet legkevésbé terhelő módon kerüljön felhasználásra. A villamosenergia szerepelői, közösen a madárvédelmi szervezetekkel komoly erőfeszítéseket tesznek a madárvédelem területén.
